2008. november 30., vasárnap

Betegség


Beteg vagyok...voltam...annyira, hogy nem tudtam pénteken elmenni a csoport foglalkozásra, s nem tudtam este elmenni a kerületi "Borostyán Bál"-ba...lázas vagyok, s fáj minden porcikám és a torkom...na ez csak azért "nagyszám" mert én nem szoktam beteg lenni -egykezemen meg tudom számolni hányszor voltam lázas életemben...na de nem is ez a lényeg, hanem, hogy péntek reggel már szarul voltam, de azért elmentem dolgozni, mert hát "hív a kötelesség", de délnél tovább nem bírtam, hazajöttem, s míg itthon a fotelben meleg teámat iszogattam, lázat mértem, egy kedves emlék jutott eszembe, amit meg kell hogy osszam veletek, mert ez is egy olyan történet ami csak melengeti az ember szívét!! :DD...tehát a történet:

Egyszer régen, még a két középsővel voltam itthon gyesen, egy influenza végigsöpört a családon, végül -kituggyamiért?!- engem sem kímélt. Még reggel a két nagyot elindítottam a suliba, majd a kicsik keltek, reggeliztek stb... a szokásos reggeli program... majd jött volna a bevásárlás, ami már nem jött, mert kidőltem. Megbeszéltük, hogy anya egy kicsit lefekszik, addig mindenki azt játszik amit akar -természetesen a szabályok betartásával- na el is kezdődött a játék, végre egy igazi páciens! játszunk "doktorosdit"! volt ott minden lázmérés, nyelvnézés, torokvizsgálat, tüdőhallgatás stb,stb...majd jött az ápolás: borogatás, teakészítés, betakarás és végül a mese...na én itt adtam meg magam, elaludtam...arra ébredtem, hogy sötét van, a 4 lány pedig körülöttem az ágyon, durmoltak...én pedig úgy ébredtem mint akinek semmi baja!...hogy a nagyok mikor jöttek haza a suliból? s egyáltalán mit ettek ez idő alatt? nem igazán derült ki, de éhen senki sem halt!...nekem meg biztos ez a gondos ápolás segített! :DDD

Remélem most sem lesz semmi komoly, azért aggaszt ez a láz, egyelőre segített az algoflex, meg a C vitamin.

8 megjegyzés:

F.Gina írta...

Hiányoltunk, gyógyulj meg !!

Kaoka írta...

Ez nagyon kedves lehetett akkor. :) Jobbulást kívánok.

Mamis írta...

Jobbulást!

Monika írta...

Tüneményes ez a történet!!! Ahogy olvastam nekem is eszembejutott,hogy a lányom mennyire szeretett ápolni engem--most is.:)
Jobbulást kívánok,feküdd ki a bacit!

Elizanikó írta...

No igen, egy jó alvás és a gondos kis ápoló kezecskék csodára képesek.

Gyógyulj meg !

Körmi írta...

Lányok! Köszönöm szépen!
Igyekszem a gyógyulással! :DDD

bruercsi írta...

Jaj! Ez szép volt! Láttam lelki szemeim előtt...
Erre kell gondolni akkor, amikor épp az ördög bújik beléjük, nem?
Hiányoltunk a klubban, majd megmutassam mit mutatott Tünde? (Tudod, a japán neszi)
Csináltam képeket a teendőkről, vannak benne kis huncut fogások!! De nagyon klassz a végeredmény, érdemes megvarrni!

Juhizs írta...

Évi - nekem se szokott lázam lenni, a lányomnak se. Viszont, ha hőemelkedésünk van, akkor azzal ugyanolyan rosszul vagyunk, mint mások a lázas állapottal.
Csak éppen senki se hiszi, hogy beteg az ember, mert "nem vagy lázas".
Amúgy a láz részben az ember szövetségese. Jelzéseket ad, hogy baj van a szervezetben, másrészt beindítja a szervezeted védekező mechanizmusát.
Ha nem vagy lázas, akkor nem megy információ az agyba, hogy védekezni kellene.
Remélem, hogy nem jön erre egy egészségügyis, hogy közölje, jó nagy marhaságokat írtam most le.
A történeted pedig tüneményes :-)

Related Posts with Thumbnails